Csikvánd
Weboldal
A falu ősmagyar település, lakossága az itt harcoló székelyekig vezethető vissza.
A község legrégibb okleveles említése 1270-ből való \\\"possessio Chituan\\\" néven: ez egy IV. Béla-kori adásvételi szerződés, melynek tartalma, hogy Tördemeszky Benedek \\\"2 ekényi földet \\\" eladott Chituandy Miklós, Egyed Tamás és Roland részére 1,5 Márk bécsi dénárért. Ez a család 1440-ig birtokolta az ősi csikvándi földet, azonban ekkor kihalt a család férfiágon- Egyednek csak lánya született, Margit, akit azonban a király fiúsított, így örökölhette a teljes birtokot. 1479-ben férjhez megy Kapucsi Benedek pápai várnagyhoz. Fiaik Ferenc (aki Győr-megye alispánja volt) és György újra felveszik a Csikvánd-i nevet. 1543-ban Csikvánd kénytelen volt behódolni a török birodalomnak, 1552-ben a győri káptalan hiteles helyi anyagában újra feltűnik a Csikvánd-i család: Chywandy Bálint deák, aki Nyúlon gyarapította szőlőbirtokait és 1570-ben már Győr város jegyzője lett1594-ben Csikvánd lakossága elmenekül a török megszállás elől, de 1611-re újra benépesül nemesi családokkal, köztük Kisfaludy Balázs, akinek leszármazottai1782-ben megépítették a Kisfaludy udvarházat.
A továbbiakban néhány fontos évszám Csikvánd történetében: 1815. Kisfaludi Johanna és kisfaludi-örökös Jankovits Julianna eladták csikvándi birtokrészüket a lovászpatonai özv. Somogyi Jánosnénak: összesen 1323 hold. E birtokot fia, Somogyi János örökölte, aki időközben grófi címet kapott. 1825: a földesúri és jobbágybirtokokat különválasztják. 1849: 15 honvéd és négy tiszt vett részt Csikvándról a szabadságharcban 1856: a falu határát a volt jobbágyok és földesurak egymás között felosztották. 1858: új különálló evangélikus iskola épült. 1872: Gróf Somogyi János id. Lerner Márton győri lakosnak eladta csikvándi birtokát. Ebben az évben nagy kolerajárvány pusztít. 1893: megalakult az önkéntes tűzoltó egyesület. Elkészültek a községi telekkönyvek. 1897: az ezredéves ünnepre zászlót vásárolt a község. 1908: községi iskola épült 1911: a faluban tűzvész pusztított. 1931: községi iskola megszűntetése 1937: a Csikvándi család birtokát a Győri Első Takarékszövetkezet eladja (eladósodás) 1940: artézi kút fúrása 1941: a falu és a határ vízelvezető rendszerének megépítése. 1948: az egyházi iskolák államosítása. 1950: a községi tanács megalakítása 1953: Csikvándot Veszprém megyéhez csatolták. 1970: Gyarmat székhellyel közös községi tanács alakul. 1985: a Közös Községi Tanács átépítette a kastélyt, óvodává alakítatta 1990: megalakult a Helyi Önkormányzat (újra önálló lett Csikvánd).
